Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
Úgy gondoljuk, a karácsonyban az igazi érték a meghittség, illetve az, hogy megállunk a mindennapok többnyire feszültséggel teli rohanásából, és – ha csak egy rövid időre is, de –szeretteinkre szánjuk az időt, velük foglalkozunk, átöleljük őket.
Miként az elmúlt években, a 2019-es esztendőben is sok minden történt. Örültünk és bánkódtunk egyaránt. Dicsértünk és acsarkodtunk. Adtunk és kaptunk. Befogadtunk és elengedtünk. Vessünk számot, hogy mit tettünk jól és miben hibáztunk. Ha tehetjük, keressük fel szeretteinket, barátainkat, ismerőseinket. Vigyünk nekik ajándékot, de azt se gondoljuk bajnak, ha nem tárgyakban gondolkodunk. Gyakran többet ér, ha beszélgetünk, időt szánva a másikra. Meghallgatjuk egymást. Éreztetjük a másikkal, hogy nincs egyedül. Békességet és örömet közvetítünk személyesen, és nem a kor technikai vívmányain keresztül üzenünk, többnyire jellegtelen kattintással vagy böködéssel, netán megkurtított szavakkal.
Teljen minél több ember számára szeretetteljesenaz év végi ünnepi időszak Gödöllőn is. És a következő esztendőben se adjuk alább! Mert, amint az az alábbi dalból is kihallik, követendő példa: szeretni valakit valamiért… Fedor Gábor