Június 9-én Gödöllőn három polgármester-jelöltre lehet szavazni: dr. Gémesi Györgyre, dr. Henkei Viktóriára és Kolozs Csabára. Valamennyien civil szervezetet képviselnek.
Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
Május 15-i összejövetelükön a gödöllői városatyák három, a helyi önkormányzat által a korábbi években alapított közalapítvány 2023-ban folytatott gazdálkodását bemutató kuratóriumi beszámoló elfogadására is áldoztak időt. Az előterjesztéseket vita és ellenvetés nélkül hagyták jóvá a települést irányító grémium tagjai.
Május második hétvégéjén, Soltvadkerten rendezték meg az idei Tájékozódási Futó Országos Diákolimpiát. A kétnapos, egyéni, országos rangsoroló versenyre összesen 526 diák jutott tovább a megyei döntőkből. Első nap rövidtávú és váltó, míg a második nap rövidített távú futamban küzdhettek meg egymással az indulók.
Ebben az esztendőben májusban érkezett el az a pillanat, amikor a várost irányító grémium tagjai megismerhették a Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egy évvel korábban végzett tűzvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót, amit május 15-én Szigeti Róbert tűzoltó őrnagy, gödöllői tűzoltóparancsnok és Ürmösi Károly tűzoltó alezredes, a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője terjesztett a városatyák elé.
Fedor Gábor • Bevallom töredelmesen, sokat hezitáltam, hogy a következő gondolatmenetet megosszam vagy sem. Végül azzal győztem meg magam, elég régen vagyok szereplője és a közvetítője a gödöllői közéletnek ahhoz, hogy (összeesküvés) elméleteket gyártsak.
Nyakunkon van az április 3-i parlamenti képviselőválasztás, aminek országos tétjével nem kívánok foglalkozni. A gödöllői központú körzet egyéni mandátumának sorsa azonban cseppet sem mellékes.
Miért gondolom ezt? Elsősorban azért, mert a kialakult szituáció arra enged következtetni, hogy
a gödöllői „balos” szavazókat méltatlan – mondhatni: megalázó – helyzetbe hozták
a hatpárti ellenzéki összefogók által támogatásra felkínált jelölttel. Többszörösen is. Részben azért, mert jelentős többségük két éve még azt sem tudta, hogy létezik. Részben pedig azért, mert a háttérben olyan városvezető intézte a dolgot (ha úgy tetszik, ügyeskedett), aki korábban nem büszkélkedett azzal, hogy az ellenzéket dicsőítő hívek közé tartozna. Olyannyira nem, hogy a „balos” pártok helyi reprezentánsai minden eddigi önkormányzati választáson lokálpatrióta klubos csapatával szemben indultak.
Ilyen az élet! No, pláne, a politika! Mondhatnánk legyintve. Csakhogy itt egészen másról van/lehet szó. Mondjuk ki: Gödöllő első emberének jövőbeni terveiről! Ebben a választási történetben, itt, helyben főként az a fontos, hogy az önkormányzati érdekképviseleti szféra „nagyura” tényező maradhasson. És ennek beteljesítéséhez – miután helyi „bizalmasra” nem bukkant, és lehet, hogy nem is akart – talált kellően lojális, távoli vidékről érkeztetett jelöltet. Olyat, aki, ha befut, hab a tortán. Ha nem, akkor meg majd „ráfogjuk a nyuszira”.
Kedves hely- és környékbeli „balos” szimpatizánsok! Lehet utálni a kormányzópártokat. Lehet hinni az ígéretekben! Lehet felülni a politikai trükköknek. Ehhez mindenkinek joga van. Csak nehogy az legyen a történet vége, hogy a klasszikust idézzem: „Itt mindenki hülye? Itt? Mindenki…” No, pláne, ha még hagyja is magát annak nézni!