Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Egyes sajtóértesülések szerint a Fővárosi Főügyészség vádat emelt Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) egykori elnöke és több vezetőtársa ellen.
A Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai által 2008 decemberében őrizetbe vett személyek többrendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt felelhetnek tetteikért a bíróság előtt, miután a – gyanú alapján – munkaügyi szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeknek korábban olyan hamis igazolásokat állítottak ki, amik felhasználásával a vállalkozók közbeszerzési pályázatokon indulhattak és állami támogatásokat igényelhettek.
Az ügynek több szálon is van gödöllői kötődése. Ezek közül az élre kívánkozik, hogy Papp István 1983 és 1990 között a város tanácselnöke volt. Az 1983-ban megszerzett közgazdász diplomáját követően, 1995-ben sikeresen végezte el a Gödöllői Agrártudományi Egyetem emberi erőforrás menedzseri szakát. Településvezetőként hatékonyan segítette az időközben megszűnt Gödöllői Sport Club szakosztályainak munkáját.