Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Hazánk európai uniós elnöksége kapcsán 2011 első félévében számos rendezvény helyszíne volt a gödöllői Grassalkovich-kastély megújult lovardája és a hozzá csatlakozó barokk istálló helyiség-csoportja.
Szerkesztőségünk munkatársainak több esetben is megadatott, hogy testközelből kövessék figyelemmel a gödöllői eseményeket, és beszámoljanak a jelentősebb történésekről.
Az Európai Unió 27 tagállamának miniszterei közül szinte mindenki megfordult a gödöllői kastélyban, az informális tanácskozásokon. Kordonváros épült településünkön, és voltak kiemelt biztonsági fokozatú események is. Elég, ha csak a belügyi-, a honvédelmi- vagy a külügyi tárca vezetőinek találkozóira gondolunk.
A legnagyobb horderejű összejövetel a június 7-én zárult Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) külügyminiszteri értekezlete volt, amit villámcsapás szakított félbe. Pont akkor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök szónokolt.
Hazánk európai uniós soros elnöksége alatt egy másik gödöllői létesítmény is jelesre vizsgázott. A 2010 végére megújult Művészetek Háza – mint sajtóközpont – kiváló házigazdája volt a tárgyalások után, sok esetben politikai nagyágyúk részvételével lezajlott nemzetközi sajtótájékoztatóknak.