Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
A volt egyetemi kertészet területére tervezett gödöllői versenyuszoda építési engedélyének megszerzése érdekében szükség volt a telekhatár rendezésére a magyar állam nevében vagyonkezelőként eljáró Nemzeti Sportközpontok és a helyi önkormányzat között. Ennek október 19-én – 13 igen szavazattal és 2 tartózkodással – eleget tettek a gödöllői képviselőtestület tagjai. Az – előterjesztő megfogalmazása szerint – Alsópark gyalogos közlekedése és az ingatlanok határának kedvezőbb geometriai kialakítása érdekében történő telekcsere következtében a város jár jobban, hiszen a park földterülete közel kétezer négyzetméterrel növekszik.
A témakör tárgyalásakor Simon Gellért (Fidesz-KDNP) azt vetette fel, hogy ismeretei szerint az állam nem mondhat le térítésmentesen a vagyonáról, majd rákérdezett, hogy a polgármester folytatott-e tárgyalásokat az ellentételezéssel kapcsolatosan. Gémesi György azt válaszolta, hogy nem, majd később – miután egyeztetett a város főjegyző asszonyával – úgy érvelt, hogy a vonatkozó jogszabály szerint az önkormányzat és az állam között létrejöhet térítésmentes vagyonátadás. Fordítva viszont többek szerint nem, ami gátolhatja a beruházás kivitelezésének elkezdését.